Léna egy ideje nem hitte már, hogy történhet valami jó is az életében. A barátnője javasolta neki, hogy csatlakozzon az ifi klubhoz: jókat esznek, beszélgetnek, közösen keresik a válaszokat az élet nagy kérdéseire. Lénának egyetlen porcikája sem kívánkozott oda, de elment, hogy addig se legyen egyedül otthon. Az este csodálatos volt, életében először érezte, hogy van valami, ami túlmutat rajta, ami miatt érdemes próbálkozni. Az egyik lány azt kérdezte tőle: „El tudod hinni, hogy Isten téged is nagyszerű céllal alkotott meg?” Erre ő azt mondta: „Igen”. És ekkor valami átkattant Lénában. Elkezdett bízni, remélni és álmodni, újra.

Valamikor egy egyszerű, bátran kimondott „igen” nyitja meg előtted azt az ajtót, amely mögött életednek egy új, csodákkal teli fejezete vár.

Amikor Máriát meglátogatta az angyal, olyan dolgokról beszélt neki, amit a tinilány felfogni sem tudott. Mégis az volt a válasza: „történjék velem a te beszéded szerint!” Ez a hit szava: nem értem, nem látom át, de az Úr terve jó, vállalom.

Nem baj, ha nem látod az út végét, ha nincs részletes terved, hogyha hiányoznak az eszközök, társak vagy az ötletek a megoldásra. Szerinted Máriának voltak? Se berendezett babaszoba, se gyereknevelési kisokos... Lépésről lépésre haladt. Az Úr pedig vigyázott rá, gondját viselte, tanácsolta, reménységgel töltötte be a szívét, adott mellé társakat, és segített teljesítenie a feladatát.

Isten elhívása téged is meg fog találni: vajon ekkor a gyengeség vagy a hit szava fogja elhagyni a szádat? Ne hagyd ezt a véletlenre: döntsd el most, hogy az Úrnak hiszel!

És most?

Ma írd le egy lapra, mire mondanál igent, ha tudnád, hogy Isten valóban veled lesz abban, amit választasz. Ne gondolkodj sokat, csak engedd, hogy a szíved válaszoljon. Aztán imádkozz ezekért, és kérd, hogy Isten adja meg a bátorságot a következő lépéshez.