Zsófit egyre jobban nyomasztotta a továbbtanulás kérdése. Két út között őrlődött: a grafikusképzés, amit szenvedéllyel szeretett, és a gazdasági egyetem, amit biztonságosabbnak tartott. Egyik este nem tudott elaludni, elővette a Bibliáját. Ahogy ide-oda lapozgatta a könyvet, a szeme megakadt egy mondaton: „Semmiért se aggódjatok, hanem imádságban és könyörgésben mindenkor hálaadással tárjátok fel kéréseiteket Isten előtt” (Filippi 4:6). Bár Zsófi tudta, mit szeretne, mégis bizonytalan volt a döntésben: „Istenem, kérlek, mutasd meg az utamat!” Másnap odament hozzá a rajztanára: „Zsófi, tegnap este elém került a pályázatod, és lenyűgözött. Gondoltál már arra, hogy komolyan foglalkozz a grafikával?" Csak egy apró megerősítés volt, de Zsófinak pont erre volt szüksége. A szíve megkönnyebbült: döntött. Jelentkezett a grafikus szakra. És végre békességre lelt.

Istennek rengeteg eszköze van rá, hogy utat mutasson. Ha elolvasod a Bibliát vagy megkérdezed a hívő ismerőseidet, meglátod: ahány ember, annyi történet.

József annak idején azt gondolta, sikerült egész korrekt megoldást találnia: titokban el akarta bocsátani Máriát (ld. Máté 1:18–25). Isten azonban villámgyorsan és egyértelműen közölte vele, hogy nem ez a jó döntés. Az igaz, hogy nehezebb volt az az út, melyen az Úr vezette Józsefet, de nagy kár lett volna nem hallgatni Rá.

Isten vezetését mindig érdemes kikérni. Ő tudja, hogy mire teremtett téged, mit tervezett felőled, mitől leszel igazán boldog, miben számít a segítségedre. Ne spórold le ezeket az imákat! Nagyon sok zsákutcától és megbánástól véded meg magad, ha megtanulsz figyelni Isten szavára.

És most?

Isten nem néma. Ő beszél. Hozzád is. Meghallod? Katt ide, hogy meglásd!