Szoktál órákat, napokat, heteket áldozni arra, hogyan segíts a szeretteidnek kikászálódni a kátyúból? Ha igen, akkor valószínűleg sokszor tapasztalod, hogy ez sokszor nem egyszerű: egy lépés előre, kettő hátra. Isten is ilyen hűségesen szeret, de vigyázz: ő soha nem kéri, hogy helyette dolgozz. Meg kell tanulnod felismerni, hol ér véget a te részed, és hol kezdődik az övé!

Ismered azt a fogalmat, hogy „hamis biztonság”? Hát Isten ismeri, és készülj fel rá, hogy veled is meg fogja tanítani, kiben és miben érdemes bízni.

Amikor Gedeon harcba indult, túl sok ember csatlakozott hozzá, és a legtöbben különleges bánásmódot igényeltek. Isten összeállított egy tesztsorozatot, amivel Gedeon ki tudta szűrni, ki alkalmas arra, hogy vele menjen, és kit kell hazaküldenie. Az első, a „félelemteszt” kiszórt 22 000 embert, így már csak 10 000 maradt. A második a „vízteszt” volt, ahol azt kellett megfigyelni, kik fogják nyelvükkel nyaldosni a vizet, mint ahogyan a kutya teszi (5. v.). Ezen a teszten mindössze 300 vitéz ment át. Mit tanulhatunk ebből?

1. Egy harcosnak mindig készen kell állnia rá, hogy észrevegye az ellenség közeledését. Azok, akik ráhasaltak a vízre, beáldozták a látásukat az azonnali szükségleteikért. Az ilyen ember nem nagy segítség a harcban.
2. Amikor Isten csökkenti a támogatásodat, akkor valószínűleg óriási győzelmet készít neked – a maga módján. Ha a segítőid kihullanak mellőled, ne bánkódj miattuk, hanem bízz Istenben: ezek szerint nem rájuk van szükséged!

Ahogy Wass Albert mondja: A víz szalad, a kő marad, a kő marad.

És most?

Nézd meg ennek a muszlim hitből megtért nőnek a történetét. Irtózatos szenvedésen ment át, és a próbatételek még nem értek véget. Anyaként ilyen szinten rábízni magát és gyermekeit Istenre csakis úgy lehet, hogy valóságos kapcsolatban van vele!