Vannak éjszakák, amikor hiába csukod be a szemed. Az agyad újrajátssza a beszélgetéseket, a szíved gondokat hordoz, a lelkedet olyan kérdések nyomasztják, melyekre nem tudsz válaszolni.

De Isten sosem kérte, hogy cipeld a holnapot. Nem kérte, hogy irányítsd azt, amire csak neki van hatalma. Azt szeretné, hogy bízd rá.

Amikor nehéznek érzed a súlyt, az ima nemcsak azt jelenti, hogy beszélsz Istennel, hanem azt, hogy átadod neki azt, amit sosem kellett volna magadra venned. A Biblia azt mondja: Minden szorongásodat rá (azaz Istenre) vesd, mert ő törődik veled (ld. 1Péter 5:7). „A ti mennyei Atyátok tudja, hogy szükségetek van minderre… Ne aggódjatok a holnapért… elég minden napnak a maga baja.” (Máté 6:31,34) „Tárjátok fel kéréseiteket Isten előtt; és Isten békessége, mely minden értelmet meghalad, meg fogja őrizni szíveteket és gondolataitokat Krisztus Jézusban.” (Filippi 4:6–7)

Néha a hit legnagyobb cselekedete ez: imádkozol, átadod a terhed, aztán békében elalszol, bízva abban, hogy amíg te pihensz, Isten dolgozik.

Fodor Ákos Jókívánság c. haikujában* így ír:

„Legyen erőd lent
hagyni, amit nincs erőd
följebb emelni."¹

Ne ragaszkodj ahhoz, amit nem bírsz megoldani! Add oda az Úrnak! Ez nem azt jelenti, hogy figyelmen kívül hagyod a problémát, hanem átruházod az Egyetlenre, aki elég erős ahhoz, hogy cipelje, és elég hatékony ahhoz, hogy megoldja.

Engedd el – teljesen! Aztán pihenj! Istennél van. Jó helyen van.

És most?

Néha kevés csupán akarni a nyugalmat, és vágyni rá, hogy a teher eltűnjön a szívünkről.

Ha nem tudod leállítani az agyadat, akkor segíts neki azzal, hogy ezt az igeverset kimondod hangosan a Zsoltárok 4:9-ből: „Békében fekszem le, és el is alszom, mert csak te adod meg, Uram, hogy biztonságban élhessek!” Ha kell, ismételd el tízszer, tizenötször is! Aztán imádkozz így: „Uram, én mindent megtettem, amit tudtam. A többit rád bízom." Így a békét tudod választani akkor is, ha a végeredmény még ismeretlen.

* A haiku egy 13. századból származó japán versforma és műfaj.

 

[1] https://www.babelmatrix.org/works/hu/Fodor_Ákos-1945/Jókívánság