Pál neve azt jelenti: „kicsi, kis termetű, szerény.” Na, ha valaki naggyá vált, akkor ez az apostol igen! És mégis, azt írja: „Legszívesebben az erőtlenségeimmel dicsekszem, hogy Krisztus ereje lakozzék bennem” (2Korinthus 12:9).

Gondolj csak bele, te mennyi energiát fordítasz a gyengeségeid rejtegetésére, a hiányosságaid kompenzálására, hányszor próbálsz erősnek, sebezhetetlennek tűnni! Pedig a hiányosságaid lehetőségek Isten számára, hogy megmutassa erejét az életedben. Az elégtelenséged téged zavarba hoz, alkalmatlannak mutat, feltárja a korlátaidat. Isten ezzel szemben tökéletes színpadnak látja az ő tökéletes hatalma megmutatásához.

Isten nagysága ott mutatkozik meg legtisztábban, ahol a legnagyobb hiányosságod van; ott ragyog a legfényesebb, ahol neked nincs mivel büszkélkedned.

Kell egy kis bátorság, hogy őszintén szembe tudj nézni a gyengeségeiddel. Kell szabadság, hogy ne rejtegesd azokat; és hit, hogy ahol a leggyengébbnek érzed magad, ott átadd a teret Isten kegyelmének. De ha ezek megvannak, nem kell többé maszkolni. Úgy tekinthetsz a gyengeségekre, mint amiken keresztül Isten dicsősége ragyogni tud, és mindenki láthatja őt. Ahol te nem vagy elég, ott hagyhatod, hogy Isten töltse be a szükségeket.

Isten előtt nyugodtan lehetsz gyenge, esetlen, tökéletlen – ő értékesnek, pótolhatatlannak, szerethetőnek lát. És ha engeded, megtanít rá, hogy az emberek előtt is vállalni tudd magadat, tokkal-vonóval.

Fun fact: az emberek általában nem is a zsenialitásuk, hanem a hiányosságok mentén kapcsolódnak jobban egymáshoz.

És most?

Szerinted melyik az öt legnagyobb gyengeséged? Írd le mindet egy-egy lapocskára, majd gondold át egyesével, hogy Isten milyen teret kap, hogyan tud megnyilvánulni ezek által, és írd le ezt a lapok hátoldalára!

Ettől kezdve rajtad múlik, hogy a lapok melyik részét fordítod magad felé: azon keseregsz, ami nem megy vagy annak örülsz, amit Isten elvégez – ezek ellenére vagy épp ezeknek köszönhetően.