Ahogyan a körülötted lévő térrel bánsz, az tisztábban mutatja meg a jellemedet, mint a szavaid vagy a tetteid. Mondjuk szerinted mit árul el rólad az, ha az étteremben tisztán hagyod magad után az asztalt? Lehet, hogy valaki azt mondaná erre, hogy ez csicskaság, hiszen a pincér úgyis ezért kapja a fizetését. De ez valójában a belső értékeidet és elveidet tükrözi. Például, hogy elég érett vagy ahhoz, hogy észrevedd és helyrehozd a tetteid következményét – még akkor is, ha az néhány morzsa összetakarítását vagy a kiömlött szósz letörlését jelenti. Tiszteled az embereket, és nem várod el, hogy mások miattad dolgozzanak. Nemcsak használod a tárgyakat (és az embereket), de törődsz is velük. Odafigyelsz a részletekre, és fontosnak tartod, hogy akik utánad jönnek, azok is jól érezzék magukat.

Ezek az apróságok észrevétlenül formálják a jövődet is.

Az állásinterjúkon van egy úgynevezett „kávéscsészeteszt". Ez lényegében arról szól, hogy az interjúztatók megkínálnak kávéval, majd figyelik a reakcióidat. Például azt, hogy a beszélgetés végén szótlanul otthagyod a csészét az asztalon, vagy távozáskor megkérdezed, hogy kivigyed-e a konyhába. Ebből vonják le a következtetést, hogy mennyire vagy barátságos, figyelmes és csapatjátékos. 

Amikor a Bibliának engedelmeskedve előzékeny, segítőkész, szeretetteljes vagy másokkal, az nem puszta áldozat, hanem befektetés is, a kapcsolatok építőköve. Még akkor is, ha rajtad kívül senki nem tud róla. Észrevétlenül beépül a jellemedbe, és ami ma talán csak egy apró gesztus, az holnap az előmeneteled záloga lesz. 

És most?

Tudatosan fordíts figyelmet arra, hogy amerre csak megfordulsz, ott pozitív változás következzen be. Például vedd fel az otthagyott papírpohárt és dobd ki; ne hagyj magad után szemetet; mondj valami kedveset annak, akivel szóba elegyedsz; tartsd meg az ajtót az utánad következőnek!