június 16. kedd
„Ne győzzön le téged a rossz, hanem te győzd le a jóval a rosszat.” (Róma 12:21)
Az egyik faluban pár helyi bajkeverő hajnalban odasettenkedett egy idős, hívő tanító házához. Felmásztak a tetőre, és poénból elkezdték leszedni a cserepeket. A tanító felébredt, látta, mi történik, de nem robbant fel dühében. Imádkozott, aztán felkeltette a feleségét: „Kelj fel gyorsan, munkások jöttek! Teríts meg, készíts nekik egy rendes reggelit!” Amikor minden kész lett, az öreg kiment, és így szólt: „Fiúk, ilyen korán reggel már milyen sokat dolgoztatok! Biztosan elfáradtatok. Gyertek be egy kis reggelire!” A srácok megszeppenve bementek, az öreg leültette őket, és imádkozni kezdett. A fiúkért is imádkozott: Isten szerető és kegyelmes kezébe tette őket, amelyet őértük is átszegeztek. Reggeli után a fiúk hangtalanul kimentek és visszarakták a cserepeket a tetőre. De nemcsak a ház jött rendbe, Isten az ő életük házán is építeni kezdte a tetőt.
Te mit teszel, amikor látod, hogy mások épp szétszedik, amit nehéz munkával felépítettél? Meg tudod állni, hogy ne indulatosan reagálj?
Amit az öreg tanító tett, az nem mindennapi. Látta, mit művelnek a házával, és nem reagált ösztönösen. Eltávolodott a helyzettől, időt adott arra, hogy az Úr beszéljen a lelkével. Aztán az Istentől kapott bölcsességgel, szeretettel, krisztusi indulattal olyat tett, ami minden érintettnek a javára vált. És ezzel lelkeket mentett meg az Úrnak.
Amikor felfortyansz, mert az igazságérzeted ezt diktálja, akkor azzal talán rövidre tudod zárni az ügyeidet. De van ennél jobb út: legyőzheted a rosszat jóval. Lépj hátra, tedd a helyzetet Isten elé, és engedd, hogy olyan válaszra indítson, és olyan jót hozzon ki a helyzetből, amin még te is meg fogsz lepődni!
És most?
Emeld a tenyeredet egészen az arcod elé! Mit látsz? Most ereszd egy kicsit lejjebb a kezedet – mit látsz? Végül tedd a kezedet az öledbe, és láss! Ugyancsak máshogy fest minden, igaz?
Van olyan probléma jelenleg az életedben, ami túlságosan lefoglal? Mondd el Istennek, hogy milyennek látod, mit gondolsz róla. Kérdezd meg, mi célt szolgálhat, hogyan lehet hasznodra – vagy kérd, hogy segítsen olyan távolságba helyezkedni tőle, ahol már le tudod venni róla a fókuszt, és így tisztábban láthatsz.
„Kevés emlékem van a gyerekkoromból. Azt tudom, hogy kilencévesen próbáltam meg először öngyilkos lenni…”
Isten hangjának felismeréséhez a kulcsot ezek a szavak adják…