július 14. kedd
„Nem keresi a maga hasznát…” (1Korinthus 13:5)
Képzelj el egy igazán csapnivaló focicsapatot! Ha te volnál az edző, hol kezdenéd a munkát? A fizikai felkészültségükbe fektetnél energiát vagy a technikai tudásuk fejlesztésébe? Igen, ezekre mind szükség van, de az erőnlét és a taktika mellett elengedhetetlen a bizalom és a tisztelet, összetartozás, bajtársiasság, a terhek megosztása, a közös gondolkodás és az egymásért való küzdelem is. Lehetnek akármennyire profi játékosaid, ha nem dolgoznak össze, abból nem lesz jó csapatjáték.
Van egy tanulságos történet, mely szerint egy kihalófélben lévő indián törzshöz kutatók érkeztek. Fel akarták mérni a képességeiket, ezért IQ-tesztekkel mérték fel a képességeiket. Amint az indiánok megkapták a kérdéseket, elkezdték megbeszélni a válaszokat. A felügyelő megpróbálta szétválasztani őket azzal, hogy ezt egyedül kell megoldani, különben nem fogják tudni, hogy ki mire képes. Az indiánok erre azt válaszolták: nem fontos, hogy melyikünk az okosabb, csak az számít, hogy együtt mire vagyunk képesek!
Te is tagja vagy néhány közösségnek. Talán olyan csapatnak is, amely első ránézésre egészen különböző emberekből áll. De nem az a kérdés, ki az ügyesebb, okosabb vagy szebb, hanem az, hogy tudtok-e együtt működni. Hiszen mindenkinek vannak erősségei és gyengeségei. A titok az, hogy ne egymáshoz mérjétek magatokat, hanem építsetek egymás erősségeire, és egészítsétek ki egymást.
És most?
A versengés az élet minden területét áthatja. Figyeld meg, hogyan viselkednek az emberek mondjuk sorban állás közben vagy egy beszélgetés során! Mindenki azon igyekszik, hogy ő kerekedjen felül.
Próbáld visszafogni magadban a versenyszellemet, és keresd inkább az együttműködés lehetőségeit! Így lesz minden találkozásodnál az 1+1=2, vagyis egy más, nagyobb értékű eredmény.
,,És mi lesz, ha kudarcot vallok?” Ismerős a kérdés?