„Bízzál az Úrban…” (Példabeszédek 3:5)

A Biblia azt mondja: „Bízzál az Úrban teljes szívből, és ne a magad eszére támaszkodj! Minden utadon gondolj rá, és ő egyengetni fogja ösvényeidet” (Példabeszédek 3:5–6). De mi van akkor, ha az utunk fájdalmon, nehézségeken és problémákon át vezet? Bemerítő Jánosé is ilyen út volt. Nem azt érdemelte, hogy bebörtönözzék. Végtére is ő volt Krisztus előhírnöke és Isten hangja a közösség felé. Ráadásul Jézus unokatestvére volt. Ezért üzenetet küldött Jézusnak: „Te vagy-e a Messiás, vagy mást várjunk?” (ld. Máté 11:3). Másként fogalmazva: „Uram, ha a te akaratodban vagyok, miért történik ez velem?” Az ilyen kérdések akkor születnek, amikor nem az történik, amire számítottunk. Azt gondoljuk: „Uram, engedelmeskedtem neked, akkor a dolgok miért nem úgy alakulnak, hogy az nekem jó legyen?” Ha hűségesen szolgáltunk neki, akkor ez csak még rosszabb érzés.

Lánya haláláról írva Meg Woodson így fogalmazott: „Soha nem fogom elfelejteni azt a fülhasogató, éles sikolyt; hogy Isten, aki segíthetett volna, lenézett erre a fiatal nőre, aki elkötelezte magát neki… és úgy döntött, nem lép közbe, hanem engedi, hogy a halála betetőzze a borzalmak sorát.” Be nem teljesedett elvárások. Jézus megmenthette volna Jánost, de nem tette. Ehelyett ezt üzente vissza neki: „Ne aggódj, minden a legjobb úton halad, Isten országa épül. Jól végezted a feladatodat” (Máté 11:4–5 parafrázis). János valószínűleg nem ilyen választ remélt. Ő a jelenlegi problémáira keresett megoldást, míg Jézus örökkévaló országot épített.

Tehát ha legközelebb Isten nem azt teszi, amit vársz, az nem azt jelenti, hogy nem törődik veled; csupán azt, hogy ő látja a teljes képet, és olyan dolgokkal foglalkozik, amit te fel sem tudsz fogni. Bízz hát benne!