Céljaink felé haladva gyakran elfeledkezünk arról, hogy életünk egyik legfőbb célja: érettebbé válni és növekedni. Ugyan miért vagyunk még mindig itt? Amikor Jézus megváltott, miért nem vitt egyszerűen a mennybe, hogy vele legyünk?

Mert őt nem csupán a végcél érdekli, el akarja végezni munkáját bennünk és általunk út közben. Maga az utazás fontos folyamat. Istennek számít, hogy mivé válunk, miközben utunkat járjuk. Ő mindig felkészít arra, amit a jövőben tervez számunkra. Felkészülésünk nélkülözhetetlen része az, hogy őt engedelmesen követjük az ismeretlenen, a próbákon és nehézségeken át.

Isten az utat használja, hogy hitre tanítson, formálja a jellemedet, és felkészítsen a rád váró nagyobb kihívásokra. Ne hidd, hogy nem haladtál semmit, azért mert még nem tartasz ott, ahol lenni szeretnél! Valami most is történik. Hited növekszik, jellemed fejlődik, kétségeiddel szembenézel és legyőzöd azokat, Istennel való kapcsolatod pedig elmélyül.

Valójában a növekedés a legnagyobb siker, a tartós siker záloga pedig az élethosszig tartó tanulás.

Csak akkor fogsz fejlődni és csak úgy lehetsz hatással a környező világra, ha tanítható maradsz. Sydney J. Harris író szerint: „A győztes tudja, mennyit kell még tanulnia, még ha mások szakértőnek tartják is. A vesztes már azelőtt azt szeretné, hogy szakértőnek tartsák mások, mielőtt még eleget tanult volna annak a felismeréséhez, hogy milyen kevés ismerettel bír.”

Egy reggelen Jimmyhez így szólt az édesanyja: „Kelj fel, indulnod kell az iskolába!” Semmi válasz. Az anya tovább noszogatta: „Kelj fel, menned kell az iskolába!” A fia erre így válaszolt: „Nem megyek többet. 1500 gyerek jár abba az iskolába, és mind utál engem.” Az édesanyja erre éles hangon válaszolt: „Menned kell!” „Nem tudok – jött a felelet – a tanárok is utálnak. Csak egy jó indokot mondj, hogy miért viseljem el ezt a gyötrelmet!” Az asszony ekkor a fia szemébe nézve ezt mondta: „Két indokot is mondok: először is, 42 éves vagy, és másodszor – te vagy az igazgató!”

Most lehet, hogy mosolyogsz, de az élet iskola. Egy soha véget nem érő oktatás. Mi lenne, ha életszakasz helyett életmódként tekintenél a tanulásra?

A tanítható emberek minden porcikájukkal élnek. Lelkesednek, felfedeznek, megvitatnak, alkalmaznak és növekednek. Éppen ezért soha ne hagyd abba a tanulást!

 

Mélybenéző

- Emlékszel, hogy gyerekként mi lelkesített igazán?
- És most mi az, ami annyira érdekel, hogy közben elfeledkezel az időről is?
- Hogyan látod, miben formál most Isten?

Imádság

Uram, szeretnék tanítható maradni, és minden porcikámmal élni, lelkesedni, felfedezésekre jutni, elmélyedni és növekedni! Kérlek, nevelj és taníts engem! Köszönöm, hogy te útközben is velem vagy, és minden tapasztalatot felhasználsz, hogy érettebbé formálj, és erősítsd a hitem. Ámen.