
„Ne álljatok bosszút önmagatokért…” (Róma 12:19)
Chuck Swindoll elmeséli egy hölgy történetét, akinek az orvosa bejelentette: „Ön megkapta a veszettséget.” A nő azonnal tollat-papírt ragadott, s írni kezdett. Azt gondolván, hogy a hölgy a végrendeletét írja, az orvos sietett megnyugtatni: „Nem, ez nem azt jelenti, hogy meg fog halni. Ez a betegség gyógyítható.” „Tudom, – mondta a nő – csak listát készítek azokról, akiket meg fogok harapni.”
A bosszú olyan, mint a veszettség. Néha elpusztítja azt, akit megsebez, de mindig megsemmisíti azt, aki okozza a sérülést. Alattomos, mert:
Figyelj! Ne ragaszkodj a bosszúálláshoz! Az nem rád tartozik. „Enyém a bosszúállás, – mondja Isten – én megfizetek” (Róma 12:19). Te nem vagy alkalmas az ítélettételre, mert:
Hallgasd csak: „Mert amilyen ítélettel ítéltek, olyannal ítélnek meg titeket is. És amilyen mértékkel mértek, olyannal mérnek nektek is” (Máté 7:2 STL-fordítás). Felvállalnád ezt egy életre? Ha megbántottak, bocsáss meg! A többit pedig, saját érdekedben, tedd Isten kezébe! Ő az egyetlen, aki alkalmas ezt kezelni, és meg is teszi, ha hagyod.
Imádkozz így:
Uram, segíts észrevennem a bosszút, amikor munkálkodik az életemben! Azért kérlek, hogy jobban megismerhessem a kegyelmet, és kegyelmesen járjak el olyankor, amikor a bosszúállás akar megnyilvánulni. Segíts megbocsátani, amikor a bosszúszomj azt mondja: támadj! Hadd váljak a Te országod polgárává, aki mindig a legjobbat feltételezi az emberekről, nem a legrosszabbat! Jézus nevében kérlek!
„Kevés emlékem van a gyerekkoromból. Azt tudom, hogy kilencévesen próbáltam meg először öngyilkos lenni…”
Isten hangjának felismeréséhez a kulcsot ezek a szavak adják…
„Kevés emlékem van a gyerekkoromból. Azt tudom, hogy kilencévesen próbáltam meg először öngyilkos lenni…”
Isten hangjának felismeréséhez a kulcsot ezek a szavak adják…