„…Izráel Józsefet minden fiánál jobban szerette… és egy tarka ruhát csináltatott neki.” (1Mózes 37:3)

József élettörténetét két általa viselt köntös meséli el. Az egyik a pártfogás és jóindulat, a másik pedig a kísértés köntöse volt.

Nézzük csak meg őket közelebbről: „Izráel Józsefet minden fiánál jobban szerette… és egy tarka ruhát csináltatott neki.” Ez a tarka ruha jelképezte azt a különleges kegyet, amely Józsefet egész életén át végigkísérte. Még a börtönben is: „az Úr Józseffel volt, hűséges maradt hozzá, és gondoskodott róla, hogy elnyerje a börtönparancsnok jóindulatát. A börtönparancsnok Józsefre bízta mindazokat…” (1Mózes 39:21–22). Később pedig azt olvassuk: „…ezt mondta a fáraó Józsefnek: Nézd, én téged egész Egyiptom felügyelőjévé teszlek!” (1Mózes 41:41). Ötször olvassuk ebben a fejezetben: „…az Úr pedig Józseffel volt.” Ez ám a pártfogás és jóindulat!

Isten jóindulata azonban nem mentesít minket a támadások alól. Figyeld: „Józsefnek szép termete és szép arca volt… Józsefre szemet vetett urának a felesége, és ezt mondta: Hálj velem! […] Ő azonban otthagyta ruháját az asszony kezében, futásnak eredt, és kiszaladt” (1Mózes 39:6–12).

Amikor Isten elkezd megáldani téged, az ellenség mindent fel fog használni, amit csak tud, hogy lehúzzon, és megakadályozza, hogy betöltsd a rendeltetésedet. Isten terve az volt, hogy József által megmentsen egy nemzetet. Mi történt volna, ha enged a kísértésnek? Gondolj csak bele! A harc nem csupán rólad szól, hanem mindazokról, akiket Isten rajtad keresztül akar megáldani: a gyermekeidről, unokáidról, az egész ismeretségi körödről.

A Sátán fel fogja neked kínálni a pillanat örömét azért a hatalmas kiváltságért cserébe, hogy betöltheted Isten akaratát. Ne fogadd el! Tűzz ki új fontossági sorrendet! Összpontosíts újra a lényegre! Járj Istennel, és a jövő lebegjen a szemed előtt!