„Mert mindenki saját kívánságától vonzva és csalogatva esik kísértésbe.” (Jakab 1:14)

Ki hitte volna? Vezérigazgatókat bilincsbe verve vezetnek el; a lélek pásztorai molesztálják nyájuk báránykáit; és ott vannak a politikusok, akiket egyszerűen megvásároltak bizonyos érdekcsoportok. Hogy történhetett mindez? Minden esetben azért történt, mert:

1. elveszítették lelki iránytűjüket.
2. egy ponton elbizonytalanodtak, és azt mondták: „Mindenki ezt csinálja, én miért ne tehetném?”
3. ahogy étvágyuk nőtt, úgy kopott el lelkiismeretük.
4. olyanokkal vették körül magukat, akik hasonszőrűek voltak, vagy hajlandóak voltak szemet hunyni.

„De én soha nem tennék ilyet” – mondod. Talán, de milyet tennél? Elérted már próbatételed óráját? Figyelj: „Mindenki [kivétel nélkül] saját [egyéni, rá jellemző] kívánságától vonzva és csalogatva esik kísértésbe.” Fogd fel! Mindannyiunkat el tudnak csábítani olyan gondolatok és behatások, melyek egy erős jellem fegyelme nélkül képesek a pusztulásba vinni minket!

„Mit tehetnék?” – kérdezed. Amikor Jósáfát olyan ellenféllel találta szemben magát, akit egyedül nem lett volna képes legyőzni, imádkozott „...tehetetlenek vagyunk ezzel a nagy tömeggel szemben… nem tudjuk, mit tegyünk. Csak rád tekintünk!” (2Krónikák 20:12). Jósáfát megértette, hogy:

1. saját erőnk nem ér fel az ellenség erejével.
2. lehet, hogy okosabbak vagyunk, mint az átlag, de a helyes választ mi sem tudjuk.
3. vannak dolgok, amiket csak Isten tud megtenni.

Egyértelmű a lecke számunkra. Csak akkor dolgozik bennünk és rajtunk keresztül Isten ereje, ha gyengeségünkben hozzá fordulunk.

Imádkozz így: