„…minden lehetőséget kihasznál…” (Efezus 5:16 Egyszerű fordítás)

Nem létezik „varázskor”, amikor kiválóságok emelkednek, és a minőség hirtelen felbukkan. Istennel sohasem vagy túl fiatal vagy épp öreg. Thomas Jefferson 33 éves volt, amikor megfogalmazta az Egyesült Államok Függetlenségi Nyilatkozatát. Charles Dickens 24 évesen kezdte el szerkeszteni a Pickwick Paperst és 25 volt, amikor megírta a Twist Olivért. Newton 24 éves volt, amikor megalkotta a gravitációs elméletet. Ám ha azt gondolnád, hogy mozdulók és mozgatók csak fiatalok közt találhatók, gondold át újra: Verdi 80 éves volt, amikor megírta a Falstaffot. Goethe 80 éves volt, amikor befejezte a Faustot. Alfred Tennyson 80 éves volt, amikor megírta A réven túl című versét. Michelangelo 87 évesen készítette a legjobb alkotását. És mi a helyzet Noéval? 500 éves volt, amikor elmondta az első prédikációját, és túl volt a hatszázon, amikor kijött a bárkából és segített teljesen újrakezdeni a világot.
Ragadd meg a napot! Váltsd be életed „most” pillanatait! Az idő vagy a kor, amelyre vársz, talán soha nem jön el.
Jakab azt írja: „Most tehát, akik azt mondjátok: »Ma vagy holnap elmegyünk abba a városba, és ott töltünk egy esztendőt, kereskedünk és nyereséget szerzünk«, azt sem tudjátok, mit hoz a holnap. Mert a ti életetek olyan, mint a lehelet, amely egy kis ideig látszik, aztán eltűnik. Inkább ezt kellene mondanotok: Ha az Úr akarja, akkor élünk, és ezt vagy azt fogjuk cselekedni” (Jakab 4:13–5). A pillanat amely elmúlt, soha nem tér vissza. Ragadd meg most!

Imádkozz így:

Uram, segíts, hogy felismerjem a mai nap lehetőségeit, és mondd meg, hogy mit vársz ma tőlem! Mutasd meg, kérlek, hogy mibe kell fektetnem az energiámat! Mutasd meg, hogy mi az, ami a te országodban igazán számít, hogy lássam kezed munkáját, és valóban örvendezni tudjak abban, amilyen tennivalókra vezetsz! Uram, segíts, hogy megragadjam mindazt, amit tartogatsz az életemre nézve! Ámen!