„Senkinek se tartozzatok semmivel, csak azzal, hogy egymást szeressétek…” (Róma 13:8)

Mindannyiunk életében vannak emberek, akik valamilyen felejthetetlen áldást jelentettek számunkra, ezért hálával tartozunk nekik. Mindig lesznek azonban néhányan olyanok is, akik többet szeretnének, mint amennyi jár. Ők a „Géhazi-fajták”.

Géhazi, Elizeus szolgája nem bírta elviselni, hogy Naamán anélkül gyógyult meg, hogy ő ebből valami hasznot látott volna. Többet akart, mint ami járt neki, és végül kapzsisága miatt leprában kellett meghalnia, épp abban a betegségben, amitől Isten Naamánt megtisztította (ld. 2Királyok 5:26–27).

Az „örökké hálás leszek neked” szépen hangzik, de valójában megrabolja Isten dicsőségét, mert azt sugallja, hogy a miatt a személy miatt jutottál oda, ahol most vagy, akit Isten csupán eszközként használt.

A segítség egyedül Istentől jön! Továbbá ha Isten valakit magvetésre használ az életedben, annak Tőle kell várnia az aratást, nem tőled. Ne úgy adjunk, hogy bármit is elvárunk cserébe, vagy magunknak tulajdonítjuk a dicsőséget azért, amit Isten végzett el valaki életében. Óvakodj a piócáktól, akik túl nagy árat kérnek, akik elvárják, hogy egy életen át adósuk legyél! Az ilyenek rád csimpaszkodnak, repülni akarnak, amikor látják, hogy egyre magasabbra jutsz, és meglehetősen nehéz lerázni őket. Ez nehéz döntésekre kényszeríthet, amikor választanod kell aközött, hogy „jó fiú” leszel-e vagy betöltöd küldetésedet.

Pusztán udvariasságból ne fizess tovább olyan adósságot, amit már régen törlesztettek! Égesd el a váltót és lépj tovább! Pál azt írja: „Adjátok meg mindenkinek, amivel tartoztok... Senkinek se tartozzatok semmivel, csak azzal, hogy egymást szeressétek…” (Róma 13:7–8).