„Félelmemben elmentem tehát, és elástam a talentumodat a földbe…” (Máté 25:25)

Mit mernél megpróbálni ma, ha nem félnél a kudarctól? A Máté 25:14–30 szerint egy gazdag üzletember az egész vagyonát három kulcsemberére bízta. Az elsőnek öt talentumot adott, a másodiknak kettőt, a harmadiknak egyet. Mármost ha megérted azt, hogy a bibliai időkben egy talentum körülbelül tizenöt évnyi fizetésnek felelt meg, akkor kezded kapiskálni, hogy ez mekkora lehetőség volt.

Meghatározó pillanat volt, amely mindegyiküknek lehetőséget adott, hogy

1. kipróbálják tehetségüket a piacon,
2. fejlesszék a kezdeményezőkészségüket,
3. gyakorolják a jó ítélőképességet,
4. nyerjenek a befektetéseiken.

Ketten pontosan ezt tették, de a harmadik ember félt a kudarctól. Úgy döntött, hogy óvatos lesz, és elásta a talentumát. Figyeld meg: nem azért ítélték el, amit tett, hanem azért, mert nem csinált semmit! Igen, Jézus „gonosz és rest” szolgának nevezte (ld. Máté 25:26).

A kudarctól való félelem mindig arra fog indítani, hogy el akard ásni az ajándékodat. Ha nincs bátorságod elkezdeni, már be is fejezted.

Amikor Isten olyan embereket bízott meg, mint Mózes, Gedeon, Debóra és Eszter, nekik is le kellett győzniük saját természetes félelmeiket. Te is le fogod. A szegénységtől való félelem vitte rá Jákóbot, hogy becsapja az apját. Az éhezéstől való félelem indította az izráelitákat arra, hogy vissza akarjanak menni Egyiptomba. A bírálóktól való félelem miatt hagyták cserben Jézust tanítványai a legsötétebb órában, és félelemből tagadta meg őt Péter háromszor. Ne engedd, hogy a félelem megállítson! Végtelenül fontos, hogyan használod az Isten adta ajándékaidat. Az az igazság, hogy ennek alapján fogsz majd megítéltetni.