
„Legyen ő életed megújítója, és gondviselőd öreg korodban!” (Ruth 4:15)
Mit tehetsz akkor, amikor már megvan a bölcsességed az újrakezdéshez, de időd már nincs rá? Úgy tűnik, hogy a lehetőségek ajtaja bezárult. A vágy még él benned, de amikor belenézel a tükörbe, a ráncok és a szemed alatti táskák jelzik, hogy az idő ellened dolgozik. Figyeld csak, mit mond Naomi: „…menjetek, mert én már öreg vagyok…” (Ruth 1:12).
Ezzel azt mondta: „Ne maradjatok velem várakozva! Az én életemnek már vége!” Amikor úgy érzed, lejárt az időd, megkeseredsz és eltaszítod magadtól az embereket. Különösen akkor, ha olyasmit kérnek tőled, amit már nem tudsz megadni nekik.
Jó hírem van! Amikor azt gondolod, Isten már elfeledkezett rólad és „lejárt a szavatosságod”, ő új küldetést bízhat rád. Bizony, hogy megteheti! Ő a második esélyek Istene. Neki sosem vagy túl öreg!
Figyeld csak: „Elvette tehát Boáz Ruthot, és az a felesége lett… és fiút szült. Akkor ezt mondták az asszonyok Naominak: Áldott az Úr, aki nem hagyott most téged rokoni támasz nélkül… Legyen ő életed megújítója, és gondviselőd öreg korodban… Naomi pedig fogta a gyermeket, ölébe vette, és dajkálgatta” (Ruth 4:13–16).
A természet törvényei szerint lehetetlen volt, hogy Naomi gyermeket szüljön. De amikor Isten adni akar neked valamit – még akkor is, ha az minden törvényszerűségnek ellentmond –, meg fogja adni. Nincs vége, amíg Isten azt nem mondja. Olyan dolgokra képes, amiket még soha nem láttál, és fel sem fognád emberi ésszel. Bízz hát benne!
„Kevés emlékem van a gyerekkoromból. Azt tudom, hogy kilencévesen próbáltam meg először öngyilkos lenni…”
Isten hangjának felismeréséhez a kulcsot ezek a szavak adják…
„Kevés emlékem van a gyerekkoromból. Azt tudom, hogy kilencévesen próbáltam meg először öngyilkos lenni…”
Isten hangjának felismeréséhez a kulcsot ezek a szavak adják…