„Mert a nekünk adott kegyelem szerint különböző ajándékaink vannak…”
(Róma 12:6)

Isten olyan ajándékokat adott neked, melyek egyedivé tesznek, ajándékokat, melyekben nagy lehetőségek rejlenek. De neked kell felfedezned és fejlesztened azokat. Mindenki kapott valamiféle tehetséget, te is így születtél, csak rá kell találnod. Vedd számba erősségeidet és gyengeségeidet! Szerezz visszajelzést olyan emberektől, akik őszintén megmondják véleményüket neked! Így jobban felismerheted talentumaidat.
Mindenkinek van valamilyen különleges talentuma vagy érdeklődési köre; az élet egyik legnagyobb kihívása, hogy ehhez illő hivatást találjunk, és a legjobbat hozzuk ki magunkból. Néha csak próbálkozások és tévedések után jövünk rá, hogyan – de mindez megéri a fáradságot.
Használd, amit Istentől kaptál!
Isten azért ajándékozott meg különböző kapcsolatokkal, különféle képességekkel, tapasztalatokkal és tulajdonságokkal, mert azt akarja, hogy használd ezeket az ő céljainak megvalósítására. Egy szépségversenyt használt arra, hogy Eszterből Perzsia királynéja legyen, és így megakadályozhassa népe kiirtását. Felhasználta, hogy Nehémiás, a király pohárnoka szorgalmasan végezte munkáját, így az a király kegyébe kerülve kérvényezhette Jeruzsálem falainak újjáépítését. Felhasználta Dávid zenészi tehetségét, hogy bejuttassa Izráel királyának palotájába. Felhasználta József bebörtönzését és álomfejtő képességét, hogy két nemzetet megmentsen az éhínségtől. Ha őket használta Isten, téged is használni fog. Sőt, használni akar. Azért fejleszt benned talentumokat, hogy az ő országának ügyét szolgáld velük olyan módokon, amiket most talán még nem is sejtesz. Talán az atlétikai képességeidet vagy a muzikalitásodat használja Isten arra, hogy rajtuk keresztül megmutassa dicsőségét. Talán a kreativitásodat használja, talán a hóbortjaidat, vagy egyszerűen csak a régi vágású munkaerkölcsödet. Bármi is az, Isten ajándéka, és azért kaptad, hogy Istent szolgáld vele.
Ha választanod kell aközött, hogy a kórusban énekelj vagy a pénzügyi bizottságban vállalj feladatot, válaszd azt, amiben talentumaid a legjobban hasznosíthatod! Könnyű választani? Nem, de ha nem tanulod meg, végül túl sok időt és energiát fogsz olyasmire pazarolni, ami sürgősnek tűnik, elhanyagolva miatta azt, ami igazán fontos.
A siker az, ha megteszed a tőled telhetőt azzal, amid van, ott, ahol éppen vagy. Ez azt jelenti, hogy jól sáfárkodsz minden lehetőséggel, minden módon, mindennap.
Hagyd, hogy Isten előhozza elrejtett kincseidet
Lehet, hogy talentumaid a korábbi kudarcok, félelem vagy alacsony önértékelés alatt szunnyadnak. Lehet, hogy tudsz róluk, de nem tudod, hogyan állíthatnád munkába őket. Csak Isten, aki beléd helyezte talentumaidat, csak ő tudja, hol rejtőznek, és hogyan lehet előhozni őket. Ezért kérj Istentől tanácsot, hogy használni tudd a tőle kapott erősségedet!
Ha nem engeded, hogy Isten fejlessze talentumaidat, azzal az ördög kezére játszol, és közelébe sem érsz a benned rejlő lehetőségeknek. Az igazság az, hogy annyi kincs van elrejtve benned, hogy az ellenség folyton arra törekszik, hogy valahogy ellopja. Nem kérdés, hogy mi ösztönzi a sátánt. Jézus azt mondta: „…csak azért jön, hogy lopjon, öljön és pusztítson” (János 10:10). Nincs értelme kirabolni valakit, ha nincs semmi értéke, amit érdemes lenne megszerezni tőle, igaz? Talentumaid talán nyersek és kimunkálatlanok, talán önértékelési zavarok, be nem vallott bűnök, rossz szokások, lelkiismeret-furdalás vagy kétségbeesés alá vannak eltemetve. Isten azonban kezébe veszi azt, ami semmiségnek tűnik, és valami csodálatosat teremt belőle.
Tedd meg, ha félsz is!
A talentumokról szóló híres példázatában Jézus azt mondta, hogy három ember kapott valamit, hogy befektesse, ki-ki a maga képessége szerint. Jegyezd meg: Isten csak azt fogja neked adni, amit képes vagy kezelni. Ha nem ugyanazokat a talentumokat kaptad, mint a szomszédod, ne aggódj – csak használd azt, amit te kaptál! Az első munkás megduplázta, amit kapott. A második is ugyanúgy tett. De a harmadik engedett a félelemnek, és elásta az övét. Azonban ha nem fekteted be azt, amit Istentől kaptál, akkor Ő elesik annak hasznától, te pedig elveszted a jutalmat, amiben részed lehetett volna.
A félelem az első számú ellenséged; megfagyasztja a hitedet, és megbénítja a kreativitásodat. A pénzed, az időd, a tehetséged, a szereteted mind magvak, amelyeket el kell vetni; tehát vesd el őket valamibe, amiben hiszel, valamibe, ami túl fog élni téged. Mindennek, amit Isten neked adott, meg kell sokszorozódnia. Ha ebben kudarcot vallasz, végül elveszíted. Krisztus példázata ezekkel a kijózanító szavakkal záródik: „Vegyétek el tőle a talentumot, és adjátok annak, akinek tíz talentuma van!” (Máté 25:28).
A levegő, amit belélegzünk, az ereinkben áramló vér, a fejünkben lévő szürkeállomány, mind Isten befektetései bennünk; természetes, hogy elvárja, hogy mindez megtérüljön. Tehát légy olyanná, mint amilyen a nagy New England-i prédikátor, Jonathan Edwards volt, aki két elhatározás alapján élt: „Elszántam magam először is arra, hogy minden ember Isten dicsőségére éljen. Másodszor arra, hogy bárhogy is élnek a többiek, én Isten dicsőségére fogok.”
A bátorítás ajándéka
Minden, amit Isten megalkot, arra szolgál, hogy betöltsön egy szükséget és megoldjon egy problémát. A Biblia tele van olyan emberekkel, akik talentumaikat arra használták, hogy áldássá legyenek mások számára: zenészek, kőművesek, varrónők, hajóépítők, tanítók, földművesek, halászok, írók, építészek, művészek, jószágigazgatók stb. Gondolj úgy mások segítésére, mint Istentől kapott feladatra!
Tudtad, hogy létezik „a bátorítás ajándéka”? A Biblia azt mondja: „Mert a nekünk adott kegyelem szerint különböző ajándékaink vannak (…) aki a szolgálat ajándékát kapta, az végezze szolgálatát; a tanító a tanítást, a vigasztaló a vigasztalást” (Róma 12:6–8). (A „vigasztalás” szót fordíthatjuk biztatásnak vagy bátorításnak is.)
Nem kell különösebb tehetséggel vagy toronymagas IQ-val rendelkezned ahhoz, hogy ezt az ajándékot használd. Mindennap találkozunk olyan emberekkel, akiknek biztatásra van szükségük. Lehet, hogy a felszínen nem látszik, de a mélyben keményen küzdenek, hogy fejüket a víz fölött tudják tartani. Néhányan közülük a kétségbeesés szélén vannak, és a szavaid felemelhetik őket. Egyetlen mosoly is képes rá.
A bátorítás erejét példázza a következő történet is:
Leslie olyan súlyos testi és értelmi fogyatékossággal született, hogy műtétileg el kellett távolítani a szemét. Hathónapos korában egy May Lemke nevű ápolónő, aki öt saját gyermeket nevelt fel, örökbe fogadta Leslie-t, és azért imádkozott, hogy Isten adjon a kisfiúnak valamilyen talentumot. Amikor Leslie tizenhárom éves lett, May vett egy használt zongorát, lejátszott néhány egyszerű darabot, azt remélve, hogy a fiú valamiként reagálni fog. De semmiféle megnyilvánulást nem adott… semmit. Az asszony továbbra is biztatta örökbefogadott fiát, hogy kezdjen végre élni. Aztán, amikor Leslie tizenhat éves lett, odavonszolta magát a zongorához, és bár soha előtte nem érintette a billentyűket, lejátszott egy Csajkovszkij zongoraversenyt. Hibátlanul adta elő, és May hamarosan felfedezte, hogy Leslie hallás után bármit le tud játszani. Aztán egyik nap teljesen váratlanul énekelni kezdett, ez pedig ahhoz vezetett, hogy elkezdett koncerteket adni szerte az országban. Mindez azért, mert egy anya minden ellentmondani látszó esély ellenére is fáradhatatlanul biztatta!
A zsoltáríró ezt mondja: „Istenhez kiáltok… aki véghez viszi velem tervezett célját” (Zsoltárok 57:3 NLT). Imádkozz, és kérd Isten útmutatását! Ha rájöttél, hogy mi az Istentől kapott célod, építsd aköré az életedet, és tégy „…mindent Isten dicsőségére” (1Korinthus 10:31)!
,,És mi lesz, ha kudarcot vallok?” Ismerős a kérdés?
,,És mi lesz, ha kudarcot vallok?” Ismerős a kérdés?