„Aki takargatja vétkeit, annak nem lesz jó vége, aki pedig megvallja és elhagyja, az irgalmat nyer” – mondja a Biblia (13. v.). Lehet, hogy ezért nem vagy sikeres? A folyton mardosó bűntudat az önbizalmadat is megtépázhatja, de van rá megoldás: „Aki... megvallja és elhagyja [a bűneit], az irgalmat nyer.” Valld meg Istennek! Ő pontosan tudja, mit tettél, mégis arra vár, hogy megbocsáthasson neked és újra megáldhasson.

„Isten világosság, és nincs benne semmi sötétség.” (1János 1:5) Isten világossága felfedi mindazt, ami rejtve van. Amikor egy sötét szobában felkapcsolják a lámpát, hirtelen látni, ahogy száll a por és szertefutnak a bogarak. Ugyanígy történik, amikor Isten fénye bevilágítja az életünket: olyan dolgokat mutat meg, amelyeket talán nem akarunk látni, és amelyeket még önmagunk elől is elrejtettünk.

Gyakran élünk tagadásban – különösen önmagunkat illetően. Nem akarunk foglalkozni a hibáinkkal, és nem szeretnénk, ha azok napvilágra kerülnének. Magunkban szégyenkezünk miattuk, de megnyugtató a tudat, hogy legalább rejtve vannak. Csakhogy a titkok a markukban tarthatnak bennünket, mivel egyre csak attól rettegünk, hogy kitudódnak.

Ne akarj így élni! Nincs is annál jobb és felszabadítóbb, mint amikor a félelmeiden felülemelkedve szembenézel azzal, amit Isten meg akar mutatni neked. Ezért mondhatta Dávid is a következőket: „Megvallottam neked vétkemet, bűnömet nem takargattam. Elhatároztam, hogy bevallom hűtlenségemet az Úrnak, és te megbocsátottad bűnömet, amit vétettem” (Zsoltárok 32:5).