Íme a Jézustól kapott nagy missziói parancs egyik gyakran elfeledett része: „Az én nevemben... betegekre teszik rá a kezüket, és azok meggyógyulnak.”

Egy vigasztaló, gondoskodó érintés képes oldani a feszültséget, javítani az alvás minőségét, és segíteni abban, hogy gyorsabban felépüljünk egy sérülésből. Kutatások szerint heti háromszori harmincperces masszázs 34%-kal csökkentheti a stressz-szintet.
Megdöbbentő erő rejlik az érintésben még emberi tapasztalat szintjén is, és ha ehhez hozzáadjuk Isten erejét, természetfeletti élményben lehet részünk.

„Történt pedig, hogy Publiusz apja lázrohamoktól és vérhastól gyötörve ágynak esett. Pál bement hozzá, és miután imádkozott, rátette a kezét, és meggyógyította.” (ApCsel 28:8)

Az újszövetségi gyülekezet rendszeresen gyakorolta a kézrátételt, amikor betegekért vagy szolgálatra elhívott testvérekért imádkoztak. Nem kell felkent szolgálattevőnek lenned ahhoz, hogy te is így tégy. „Azokat pedig, akik hisznek, ezek a jelek követik...” (Márk 16:17) – szól Jézus ígérete, amely rád is vonatkozik, ha hívő vagy és bízol Krisztusban.

Vajon nélkülünk is meg tudná tenni mindezeket Isten? Természetesen igen, de azt a kiváltságot kaptuk tőle, hogy erejének közvetítői lehetünk.
Amikor ráteszed valakire a kezed, két dolgot teszel: kijelölsz és közvetítesz. Ki tudja, hány csodát hagytunk veszni azzal, hogy nem mertünk bátran és bibliai módon cselekedni – imádkozni a betegekért, kiküldeni szolgálatra az elhívottakat vagy bátorítani valakit, akinek csupán egy biztató kézre lett volna szüksége?