Azzal, hogy átadod Krisztusnak az életed, átállsz a másik oldalra, és egyszerre három dologgal is szemben találod magad:

1. a világgal; annak nyomását, értékrendjét és programját is beleértve;
2. a testtel; s annak késztetéseivel és gyengeségeivel, valamint
3. az ördöggel, aki el akar pusztítani.

Isten azonban sosem enged bennünket olyan harcba, amelyben ne győzhetnénk. Sőt, áldásunkra is lehet az örökös küzdelem:

1. Szüntelen éberségre tanít.
   Delila alvás közben vágta le Sámson haját, ezzel megfosztva őt az erejétől. A konkolyt is akkor vetette el az ellenség a búza közé, amikor a szolgák aludtak, és ezzel tönkretette a termést.
2. A lelki fejlődés jele.
   Amikor Izráel bement az ígéret földjére, harmincegy királyt és hét nemzetet kellett legyőzniük – az óriásokról nem is beszélve! Egyenként kellett bevenniük a városokat és megküzdeniük az ellenséggel.
   Így járja végig Jézus is az életedben azokat a területeket, amelyeket még nem adtál át neki, miután az életed Ura lett. Némelyik nehezebben adja meg magát – ezekért keményebb és hosszabb csatákat kell vívnia. Ugye pontosan tudod, melyekről van szó? Ne csüggedj azonban, Isten nem mond le rólad: „Aki elkezdte bennetek a jó munkát, elvégzi Krisztus Jézus napjára” (Filippi 1:6).
3. Az Isten előtti értékességed bizonyítéka.
   Mag vagy, aki termést hozhat Isten országának, ezért is vett célba téged a Sátán. Azt a zálogot akarja megszerezni, amelyet Isten helyezett el benned. Harcold hát tovább a hit nemes harcát abban a tudatban, hogy az Úr kegyelme által győzni fogsz!