Máriában és Mártában közös volt, hogy mindketten szerették Jézust, ám amikor meglátogatta őket, mindjárt kitűnt a különbözőségük.

„Egy Márta nevű asszony a házába fogadta. (...) Mária (...) leült az Úr lábához, és hallgatta beszédét. Mártát pedig teljesen lefoglalta a sok munka. Ezért odajött, és így szólt: Uram, nem törődsz azzal, hogy a testvérem magamra hagyott a munkában? Mondd hát neki, hogy segítsen! Az Úr azonban így felelt neki: Márta, Márta, sok mindenért aggódsz és nyugtalankodsz, pedig kevésre van szükség (...). Mária a jó részt választotta.” (Lukács 38–42)

Jézus nem azt mondta, hogy nem jó, amit Márta tesz, hanem hogy Mária valami jobbat választott. Mit csinált Mária? Csak ült Jézus lábánál, hallgatta a szavait, szerette és imádta őt. Van itt egy tanulság, különösen azoknak, akik gyülekezeti munkát vagy szolgálatot végeznek: Ne foglaljon le annyira a munka, hogy ne tudj beszélgetni a munka Urával!

E. M. Bounds mondta: „Légy sokat egyedül Istennel – ez a kulcsa annak, hogy megismerd őt, ő pedig hatással lehessen rád.” Mondd, ha nem Isten van rád hatással, akkor kicsoda vagy micsoda? Az emberek? A nehézségek? A körülmények?

Ha Jézus vacsorára érkezett volna, bizonyára megdicsérte volna Mártát, és Máriát is a konyhába küldte volna. Neki azonban az volt a legfontosabb, mielőtt a keresztre ment, hogy időt töltsön a szeretteivel.

Hadd mondjak valamit, ami meg fogja változtatni az imádsághoz való hozzáállásodat: Jézus veled is időt akar tölteni!