A Biblia azt mondja, hogy két dolgot kell tenned fontos döntések meghozatalakor, különösen, ha azok mások életét is érintik. Először is, számítsd ki a költségeket (ld. Lukács 14:28), vagyis alaposan vizsgáld meg és járd körül az adott kérdést, és kérj útmutatást, tanácsot! „A bolond helyesnek tartja a maga útját, a bölcs pedig hallgat a tanácsra.” (Példabeszédek 12:15)

Vajon mennyire kell biztosnak lenned a döntésedben, mielőtt továbblépsz? Andy Stanley lelkipásztor Az új generációs vezető című könyvében így ír: „Általánosságban elmondható, hogy jó eséllyel sosem leszel 80%-nál biztosabb a dolgodban. Ha még nagyobb bizonyosságra vársz, azzal elszalaszthatsz egy jó lehetőséget.”

Mire vársz hát? Garanciára, hogy nem fogsz hibázni, hogy nem ér majd kritika, vagy hogy nem kell szégyenkezned? Ez esetben soha nem jutsz előre. Ha mindent megtettél, amit a bölcsesség megkíván, bíznod kell Istenben, és hittel vállalnod a kockázatot, máskülönben a végén bánni fogod.

A Cornell Egyetem két pszichológusa egy kutatás során megállapította, hogy az idő mint tényező kulcsszerepet játszik a megbánásban. Rövid távon jellemzően a cselekedeteinket szoktuk bánni, hosszú távon viszont inkább a mulasztásainkat. Azt találták, hogy egy átlagos héten a megbánt cselekedetek száma valamivel meghaladja a megbánt mulasztásokét, mégpedig 53:47% arányban. Amikor azonban az emberek az életük egészéről gondolkodnak, 84%-ban a mulasztásaik miatt éreznek megbánást, és csupán 16%-ban a megtett dolgok miatt.

Más szóval: az elkövetett hibákat nem fogod annyira bánni, mint azt, hogy elszalasztottál Istentől kapott lehetőségeket. Rajta hát, vállalj hittel kockázatokat!