Egy lelkész a következőket tanácsolja: „Ha szeretnétek visszanyerni a valódi, testi-lelki intimitást, és helyreállítani az egykor bensőséges kapcsolatotokat, hagynotok kell, hogy újra megnyíljon a szívetek és a lelketek.” Ha megbántottak, ez nem könnyű, mégis vállalnod kell a kiszolgáltatottsággal járó kockázatot, ha újra kapcsolódni akarsz a másikhoz.

A lelkész így folytatja: „Nem könnyű visszahozni egy házasságot a válás széléről; minden kapcsolatban sajátos dilemmák vannak, amelyekre megoldást kell találni. (…) Akár külső körülmények – például a munkahely vagy az otthonotok elvesztése –, akár belső, kapcsolati problémák – mint a hűtlenség vagy valamilyen függőség – állnak a háttérben, a házasságotokat csak úgy építhetitek újjá, ha felelevenítitek, ami egykor összekötött benneteket, és újra egymásra hangolódtok. (…) Első lépésként a másik megismerésének művészetét kell gyakorolnotok.”

A Biblia azt mondja: „Megértően éljetek együtt feleségetekkel [vagy férjetekkel]”. Márpedig a társad szükségleteit „megérteni” időt, figyelmet és erőfeszítést igényel. A lelkész hozzáteszi: „Amikor megpróbálunk megismerni valakit, rendszerint az történik, hogy betesszük egy skatulyába az illetőt annak alapján, akinek és aminek gondoljuk. Azután felcímkézzük a skatulyát, és bízunk abban, hogy egész életén át benne is marad. A valódi megismerés nem arról szól, hogy eldöntjük, ki az illető, és elvárjuk, hogy örökre az is maradjon. A másik megismerésének misztériumához el kell köteleznünk magunkat az élethosszig tartó tanulás mellett.”

Ha komolyan gondolod a házasságod újjáépítését, tekintsd legfőbb feladatodnak a másik „megértését”!