Calvin Coolidge, az USA 30. elnöke zárkózott emberként volt ismert, aki igen keveset beszélt. Amikor egyszer interjút készítettek vele, így zajlott a beszélgetés: Riporter: „Szeretne mondani valamit az európai háborús fenyegetésről?” Coolidge: „Nem.” Riporter: „Van-e bármi mondandója a ruhagyárakban zajló sztrájkról?” Coolidge: „Nincs.” Riporter: „Van-e mondandója a Nemzetek Szövetségéről?” Coolidge: „Nincs.” Riporter: „Kíván-e megjegyezni valamit a mezőgazdasági túltermelés problémájával kapcsolatban?” Coolidge: „Nem.” Ahogy a riporter elindult kifelé, Coolidge váratlanul visszahívta, és mosolyogva ezt mondta neki: „Majd ne idézzen tőlem!”

A Bibliában ez áll: „Mindennek megszabott ideje van, megvan az ideje minden dolognak az ég alatt. (…) Megvan az ideje a hallgatásnak, és megvan az ideje a beszédnek” (7. v.). Soha ne engedd, hogy nyomás alá helyezzenek, és olyasmit mondj, amit nem akarsz, vagy hogy bevonjanak egy beszélgetésbe, amikor nincs kedved megszólalni.

A hallgatás nem a kommunikáció hiánya, hanem a kommunikáció egyik formája, ami nagyon is hatékony lehet! A Példabeszédek 29:11-ben ez áll: „A balga rögtön kiadja egész lelkét, a bölcs pedig elhalasztja és későbbre tartogatja” (KNB).  Egy dolog biztos: amit ma nem mondasz ki, amiatt holnap nem kell magyarázkodnod vagy bocsánatot kérned.

Hogyha hajlamos vagy gondolkodás nélkül beszélni, vagy ha semmi építőt nem tudsz hozzáfűzni, mérlegeld alaposan a helyzetet, és kérj bölcsességet Istentől, mielőtt eldöntenéd, hogy szólj-e vagy hallgass. Ne feledd: „Még az ostobát is bölcsnek gondolják, ha hallgat, és értelmesnek azt, aki csukva tartja a száját” (Példabeszédek 17:28).