Ha kimerít az Úr szolgálata, olvasd el, mit mondott Jézus: „Maradjatok énbennem, és én tibennetek. Ahogyan a szőlővessző nem teremhet gyümölcsöt magától, ha nem marad a szőlőtőn, úgy ti sem, ha nem maradtok énbennem. Én vagyok a szőlőtő, ti a szőlővesszők: aki énbennem marad, és én őbenne, az terem sok gyümölcsöt, mert nélkülem semmit sem tudtok cselekedni” (4–5. v.). Ha megnézed a szőlőfürtöket a tőkén, láthatod, hogy minden erőfeszítés nélkül növekednek.

Egyszer, amikor a híres misszionárius, J. Hudson Taylor kimerült a munkában, és aggódni kezdett, elolvasta egy barátja levelét, aki felfedezte a „Krisztusban maradás” titkát. Taylort nagyon megérintették a sorai, és felismerte, hogy a Krisztussal való egység örömmel és elégedettséggel kellene, hogy eltöltse őt aggodalom és feszültség helyett. Nem sokkal később így írt nővérének: „Ami a munkámat illeti, sosem volt még ilyen tömérdek és nehéz, ám a súlya és a terhe lekerült rólam. Az elmúlt hónap volt talán az életem legboldogabb időszaka. Hadd meséljek egy keveset arról, hogy mit tett az Úr a lelkemmel… Jézusra néztem, és azt mondta, hogy sosem hagy el. Ó, micsoda megnyugvás! Hiszen nem azt ígérte, hogy velem marad? Mily hatalmas világosságot árasztott a lelkembe az áldott Lélek, ahogy a szőlőtőkéről és a szőlővesszőről gondolkodtam!”

Imádkozz hát így: „Uram, ahelyett hogy azt keresném, mi mindent tehetek érted, inkább benned maradok, hogy megláthassam: mi mindent tudsz tenni általam!” Egy ilyen imádság nem marad megválaszolatlanul.