Amikor fiatal voltál és csúnyán beszéltél, a szüleid talán megfenyegettek, hogy kimossák szappannal a szádat. Ha a „félelem” is csúnya szónak számítana, akkor az Isten feltétel nélküli szeretetében való hit lehetne a szappanod. Sokan fordítva ülünk a lovon. Azt hisszük, Isten az iránta való szeretetünk mértéke alapján fogad el, nem pedig az ő irántunk való szeretete alapján. A Bibliában ez áll: „Azért szeretjük (az Istent), mert ő előbb szeretett minket” (1János 4:19 SZIT).

Isten irántad való szeretete nem a te teljesítményeden, hanem Krisztus érted véghez vitt teljesítményén alapul. Amikor Krisztusba helyezed a bizalmad, attól a pillanattól fogva Isten „Krisztusban” lát téged (ld. 2Korinthus 5:17). Akarod tudni, hogyan lát Isten ebben a pillanatban és az összes többiben? „Ahogyan ő van, úgy vagyunk mi is ebben a világban.” (1János 4:17)

Akkor ez azt jelenti, hogy megúszhatod, ha engedetlen vagy Istennel szemben? A legkevésbé sem! „Mert akit szeret az Úr, azt megfenyíti (…) Az első pillanatban ugyan semmiféle fenyítés nem látszik örvendetesnek, hanem keservesnek, később azonban az igazság békességes gyümölcsét hozza azoknak, akik megedződtek általa.” (Zsidók 12:6,11)

Az isteni helyreigazítás azonban nem elutasítás, hanem az ő irántad való feltétel nélküli, korlátlan, megingathatatlan és meg nem érdemelt szeretetének bizonyítéka. Isten nem szeret jobban téged a győztes napjaidon, mint amikor kudarcot vallasz. Nem változik és nem ingadozik az irántad való szeretete. Ez a tudat megerősítheti a hited és csökkentheti a félelmed!