Illés életének legnagyszerűbb fejezete a Karmel-hegyen játszódott. Ott hívta le a tüzet az égből, győzte le Baál prófétáit, és fordította vissza Izráel népének szívét Istenhez. A „karmel” szó jelentése: „termékeny talaj”. Mielőtt azonban Illés eljutott volna a Karmel-hegyre, két másik helyen is át kellett mennie.

Először a Kerít-patakhoz vezette őt Isten. A „kerít” szó egyik jelentése: „szövetséget kötni”. Itt tudatosult Illésben, hogy Isten szövetségkötő és a szövetséget megtartó Isten, akire a legnehezebb időkben is támaszkodhat. Itt történt egy aszályos időszak és éhínség idején, hogy mindennap hollók hoztak neki eledelt és a patak hűsítő vizéből olthatta a szomját. Ám a Bibliában úgy olvassuk, hogy „egy idő múlva azonban kiszáradt a patak” (1Királyok 17.7). Amikor Isten megengedi, hogy kiszáradjon a patakod, azt azért teszi, hogy az igazi forrásodhoz, vagyis magához Istenhez fordulj, és ott további utasításokat kapj.

Másodszor egy Sareptában élő özvegyasszonyhoz vezette őt Isten. A „sarepta” szó jelentése: „olvasztótégely, a tisztítás, a nemesítés helye”. Az arany eredeti formájában nem tiszta. Finomításra szorul, ez pedig olvadáspontig történő hevítéssel érhető el. A hő elválasztja a nyersanyagot a szennyeződésektől, amelyek így a felszínre kerülnek és eltávolíthatóvá válnak. Ugyanezt teszi Isten veled is, amikor a megpróbáltatások kemencéjében elkülöníti az életedben az aranyat a salaktól.

Ő pontosan tudja, mi mindenen kell átmenned ahhoz, hogy eljuss a Karmel-hegyre, a termékeny és gyümölcsöző helyre. Bízz hát benne, mert tudja, mit csinál.