Egy vezetési szakértő ezt mondja: „A vezetők többsége két dologra koncentrál: a vízióra és az eredményre. Általában a vízió hoz leginkább lázba, és az eredmények elérése foglalkoztat a legjobban bennünket. A vízió és az eredmények között azonban ott vannak az adott szervezetnél dolgozó emberek… Ha figyelmen kívül hagyod az embereket és csak a másik kettőre figyelsz, az embereket és a víziót is elveszíted – sőt, vélhetően az eredményeket sem éred el. Ám ha az emberekre koncentrálsz, jó eséllyel mindhármat megnyered, illetve eléred.” Érdekes, hogy a Biblia együtt említi ezt a két dolgot: „A tiszteletadásban előzzétek meg egymást. A buzgóságban [kemény munkában] ne lankadjatok…”

Amikor Jim Collins üzleti tanácsadó nagyvállalatokat tanulmányozott, felfigyelt az úgynevezett „ötös szintű vezetőkre”. Elmondása szerint ezek a vezetők nem voltak hajlandóak maguknak tulajdonítani a vállalatuk sikereit, hanem alázatosan a beosztottaik érdemének ismerték el azokat. Számtalan vezető állítja, hogy nagyra értékeli az alkalmazottait és az ügyfeleit. Mondani persze könnyű. Ha tudni szeretnéd azonban, hogy csakugyan értéknek számítanak-e nálatok az emberek, beszélgess olyanokkal, akik jól ismerik a céget vagy szervezetet, ahol dolgozol, de nem a te beosztottaid. Vélhetően az ő válaszaik mutatnak csak igazán pontos képet. Ami pedig téged illet: mivel a saját szívedet te ismered a legjobban, tedd fel magadnak a kérdést, hogy valóban értékeled-e az embereket. Ha igen, akkor ez a bánásmódodban is meg fog mutatkozni, és ha jól bánsz velük, Isten megáld majd az erőfeszítéseidért. „Az Úr áldása gazdagít meg” (Példabeszédek 10:22) – mondja a Biblia.